Én szerintem.

Február 25.-ét a „kommunizmus áldozatainak emléknapja”-ként szokás Smidt Mária tudós történelemhamisító áldozatos munkája jóvoltából ünnepelni. Ám joggal merül fel a kérdés: ha nem is volt soha sehol kommunizmus, akkor hogy lehettek annak áldozatai? Lehetséges hogy ez az emlékezés nem a hajdani diktatúra áldozatairól szól, hanem egy hasonlóan elítélendő, de még nem olyan erőszakos diktatúra társadalmi elfogadtatásának eszközéről van szó? Sajnos, máig sincsenek letisztázva a fogalmak. Az utóbbi 30 év sűrűn ismételgetett hazugsága, a "létező és legyőzött kommunizmusról és szocializmusról" már valóssá teszi őket attól függetlenül, hogy soha nem léteztek! A háttérben a neoliberális társadalom megalapozása áll, ami az oktatással kezdődik. Ez pedig kiváló teret nyújt a rendszer létjogosultságának a dolgozó fejekbe oltására. Így  az oktatási rendszer amint a liberálisok kezébe került, máris átírták a tankönyveket. Kezdetben csak a politikai múlt legsötétebb szereplőinek gazt

A demokratikus szocializmus és a nemzetállam Nyitó előadás 1982 őszén Saarbrückenben egy elméleti konferencián, amelyet a nyugatnémet szociáldemokrata párt, Willy Brandt, Günther Grass és Oscar Lafontaine szervezett. Van-e demokratikus szocializmus bárhol a világon? Ha nincs, honnan tudjuk, hogy mi az? A reálisan létező szocializmusok nem demokratikusak. A reálisan létező demokráciák szocialisták-e attól, hogy a tőkés piacgazdaságot szociálpolitikai redisztribúció korrigálja? Szocialista, szociáldemokrata politikusok hajlamosak szocialistának nevezni egy országot, ahol a kormányhatalom az övék lett, többlistás választás vagy egylistás referendum révén. Országok lettek már szocialisták népi forradalmak, megszállások, államcsínyek, politikai földcsuszamlások vagy akár választások révén, az államosítások gyorsan lebonyolíthatók. Mondhatjuk-e, hogy a szocializmus azonos a magát szocialistának nevező politikai osztály, illetőleg párt tartós uralmával, amely a nemzetállam ellenő

Új Egyenlőség ·  Andor László arról, hogy miért lenne jó egy európai minimálbér. "Öt évvel ezelőtt vezették be a kötelező minimálbért Németországban. Ehhez képest ma már a németeket az európai minimálbér-koordináció egyik szorgalmazói között találjuk. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egyik első akciójaként látott neki az ezzel kapcsolatos konzultációnak. Mindez EU-szinten igen gyors paradigmaváltásnak számít." Pál Arady   A cikk nagyon jó lett volna a 30-as évek Újság-jába.  Nem zavartatja magát olyan tényektől, hogy a nyugati szakszervezetek és szocdemek már 2013-ban tiltakoztak a Trojka saját kollaboráns Európai Szakszervezetének törekvései ellen, hogy a bérmegállapít ást a kormányok kezébe tegye.  Ez a mostani alapvetően neoliberális kezdeményezés a német nagytőke 2013-as tárgyalásain kifejtett azon óhaját kívánja megvalósítani, hogy a bért ne a Munkáskamarák és Szakszervezetek hanem a kormány- munkaadók - szakszervezet