Én szerintem.

Mi, a hazánk és honfitársaink, különösen gyermekeink, testvéreink, barátaink, munkatársaink, ismerőseink sorsáért aggódó szociáldemokraták és baloldaliak az alábbi nyilatkozatot tesszük: 1.) Társadalmunk súlyos árat fizetett már azért, hogy a parlament liberális és szélsőjobboldali pártjai osztódással szaporodó politikai elitet alkotnak, és ez a megújulásra képtelen, önmagától származó új elit birtokolja évtizedek óta a közhatalmat.  Az új elit hatalmát demokratikus választáson megtörni az általuk alkotott hatályos törvények alapján a lehetetlennel határos, a parlamentben így baloldali erő már nem létezhet. A baloldali pártoktól mentes parlament nem lehet védett az ország, és a társadalom ellen való törvénykezéstől.  2.) Az új elit képtelen megfelelően viszonyulni a társadalomhoz és a külső (EU) szövetségeseihez, és képtelen megfelelő válaszokat adni a társadalom tagjait foglalkoztató kérdésekre, valamint a külső szövetségeseknek az országgal és a társadalommal szemben tá

2018 december 28.-ra virradó éjszaka a kormányzat parancsára eltávolították Nagy Imre néhai miniszterelnök szobrát a parlament előtti Kossuth tér szomszédságában lévő Vértanúk teréről. Az indoklás nagyon egyszerű: Nagy Imre kommunista vezető, és ennél fogva oszlopos tagja volt az 1990 előtti diktatúra kialakításának és fenntartásának akkor is, ha a "kommunisták akasztották fel". Egy hatályos törvény szerint pedig ilyen személyekről sem közterületet sem közintézményt nem lehet elnevezni, és szobrot sem lehet neki állítani.  Nagy Imre politikai szerepével nem akarok foglalkozni, az egy másik - hosszabb - bejegyzés tárgya lehet. Az újabb szobordöntögetés indoklásában megbújó hazugság azonban mindenképp cáfolatot igényel, hiszen az szerves része a magyar nép valódi, XX. századi történelmével kapcsolatos hazugságoknak és titkolózásnak.  Nos: Nagy Imre a győztes Szocialista Forradalom miniszterelnöke volt, aki egy óriási hibát vétett: az ellenforradalmi bandák főkolo

Több mint százezer ember vonult Budapesten a parlament elé, hogyy a Fidesz-KDNP kormány által bevezetett  Munka Törvénykönyv módosítása ellen tiltakozzon, mivel az új szabály megsérti a munkavállalók magántulajdonhoz fűződő jogát, és a végletekig kiszolgáltatja őket a munkaadónak. A törvény ezért a magyar nyelv fogalmi kincsével csak a " rabszolgaság " fogalomképei közt értelmezhető. A kormány magántulajdonába került közmédia a demonstrációról mind a belföldi, mind a külföldi közönséget félrevezető információkkal igyekezett nyomban ellátni, a demonstrálók létszámát egyszerűen letagadta - elhazudta a hiteles tájékoztatás kötelező keretei közt persze. A valóság persze teljesen más: a kormány által bevallott "alig száz" demonstráló valójában százezer körüli nagyságú tömegben gyűlt össze, amit a rendőrség a vidéki nagyvárosokból is a parlament és a főváros "védelmére" rendelt jelentős csapaterővel próbál korlátozni a mozgásában. A demon

A bukott diktátor és tolvaj 1989.XII.25 Már 29 éve történt, hogy Temesváron kitört a sztálinista diktatúra ellenes - akkor még alapvetően szocialista irányú, népi - forradalom. Az akkori események folyásában máig szóbeszéd tárgya a "magyar szál", aminek szerepe azonban soha nem lett bizonyítva, sem pedig cáfolva.  1989 őszén az egyre biztosabban tovatűnő hazai diktatúrából kilélegezve, a magyarországi lakosság egyre nagyobb felháborodással szemlélte, hogy a román határőrség rendszeresen Magyar területen is üldözi, és sikeres elfogásuk esetén a helyszínen - már magyar területen -  ki is végzi a Romániából a zöld határon át menekülő magyarokat.  Horn Gyula akkori külügyminiszter , november közepén tiltakozó jegyzéket adott át Románia Budapesti Nagykövetének , amiben  a magyar kormány a határsértések, és a magyar területen elkövetett gyilkosságok azonnali beszüntetését  követelte.   Azonban a határsértések, és az azt követő gyilkosságok - főképp magyar hatá

Megrögzött demokrata vagyok, hiszek a vitában, és a vélemény szabadságában. Annak a véleménynek a szent szabadságában, ami nem a vitapartnert degradálja le (ideértve a zsidózást, komcsizást, tardozást, talibozást) - olykor nyomdafestéket nem tűrően - hanem abban, ami a jelenlegi tudásunk alapján megfogalmazott érvekkel alátámasztottan hangzik el, vagy íródik le. Épp ezért is tartom tragikusnak a sajtószabadság helyzetét az egykori Magyarországon, mivel meggyőződésem, hogy a mai sajtómunkások között is van a publikációs szakterületén jól képzett ítész is, aki pontosan tudja hogy miről mit ír. Márpedig ezek a szerzők néptanító jelleggel dolgoznak, és sokszor a politikai osztály is az ő munkáikból értesül a valóvilág dolgairól. Vagyis az adott tárgyban a fontos információkat, szakértő véleményeket hangoztatókat is megfojtja a médiák leigázásával a hatalom, nem csak a pőre szapulóit, akik sajnos tény, hogy olykor rémes butaságokat, vagy hazugságokat ültetnek a szerzeményükkel az olvasóik