Én szerintem.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy programterv, amit a neoliberális sajtó nem közölt,  ezért a legkisebb fiú meg nem tudta legyőzni a társadalomra törő sárkányokat.....    "Programterv 2010 ÁLLAMREFORM Megszüntetjük az állam osztogató-fosztogató „apáskodó” magatartását, azt kifejezetten képviseleti, és szolgáltató szervezetté alakítjuk. Helyreállítjuk a Népi Ellenőrzés intézményrendszerét, ami az Alkotmányosságon, a hatalmi ágak szétválasztásán, illetve azok törvényes működése felett örködik. (Valódi "fékek-ellensúlyok") Ennek keretében felállítjuk a szakszervezetek által irányított, politikamentes Munkáskamarát , aminek a munkaerő-piaci felügyeleti jogosultságain, valamint a segélyalap kezelésén túlmenően kizárólagos joga lesz megállapítani a mindenkori minimálbérek, és a munkanélküli segélyek összegét. Törvények meghozatalával akadályozzuk meg, hogy a nyugdíj, és egészségbiztosítási pénztárakba befolyó bevételeket adminisztratív, vagy más jellegű álla...

Ezt a jegyzetet sajnos nem én írtam - nem vagyok ilyen képzett és művelt szakmailag - de szerintem mindenkinek ismernie kell a benne foglaltakat!   Dr. Kulcsár Péter: Az Eredeti és a kicserélt szociáldemokrácia Jegyzet. A  rendszerváltással a szovjet hátterű egypártrendszer s annak lenini ideológiája megbukott: az űrt több eszmének kellett kitölteni egy közjogi formájú, tartalmilag nem tisztázott demokrácia keretében. Eszmék és pártmozgalmak pedig három idősíkból jöhettek, továbbá hazai és külső - azaz nyugati – térből. Lehettek az 1945-ös és 56-os, vagyis a világháború utáni demokratikus többpártrendszer eszméi, a 20. század utolsó negyedétől uralkodó szélső-kapitalizmus irányzatai, mint thatcherista, libertariánus-anarchista, globalista; a neoliberalizmus változatai, vagy az 1945 előtti rendi-vallási katonai viszonyok kultuszai. Marginálisan más irányzatok is lehettek - de időn és téren kívüli eszmék, mozgalmak nincsenek. 1989-ben már Amerikában, Angliában és Németorszá...

 Mi, a szocdemek legalpvetőbben elkötelezettjei vagyunk a jogállamnak, a Köztársaságnak, a társadalmi igazságosságnak, és a vegyes gazdasági rendszernek.  Csak ezek együttesen képesek garantálni az egyéni, és általános értelemben vett társadalmi igazságosságot mind jogi, mind gazdasági vonatkozásokban, és csak ezek képesek garantálni a társadalom működőképességének megmaradását is. Ebben a gondolatkörben tulajdonképpen minden mindennel koherensen összefügg, oly módon, hogy bármelyik alapelv elvétele hatástalanítja a többit: csak szánalomra méltó torzó marad az egész. Mára a baloldal "prominens" pártja kiüresedett, vezetőik a mondanivalójukat inkább egymásnak, és nem a társadalomnak címezik. Ennek legfőbb oka az, hogy 20 évig un. " álbaloldali" politikát folytattak, tetteikben inkább a jobboldal elvárásainak megfelelő cselekedetek a meghatározók. A társadalom mindazon tagjai is érzik ezt, akik nem rendelkeznek politikai és politológiai művel...

Magyarország az utóbbi években eddigi legnagyobbnak bizonyult baloldali pártja az MSZP útkeresése tartja ma izgalomban a legtöbb politika iránt érdeklődő baloldali honfitársunkat.  Szinte óránként kapjuk már a híreket a vajúdásról, ami vagy két, vagy egy megújult, csecsemőkorba lépő pártot fog eredményezni. A nagy sikoltozások közepette kihallik hogy egy jobbra tartó, vagy egy balra tartó párt lehetne az új MSZP de ebben az eufórikus állapotban egyre inkább látszik, hogy a szülők elfelejtettek honnan jönnek, és nem is nagyon tudják mi alapján nevezzék el újszülöttjüket. Ahhoz, hogy megértsük a problematikát, vissza kell tekintenünk, mégpedig a rendszerváltás környéki időkre, néhány fontos történelmi folyamatra és eseményre, ami alapvetően befolyásolta a jelenünket is. Nos a '80-as években a hidegháború végén a nemzetek felett álló tőke (un. "transznacionális, neoliberális tőke") kivetette hálóját a SU-ról leszakadó kelet-európai országokra. Nem ötletszerű...