A liberális média hazugsága az EU minimálbérről.
A minap jelent meg az Mfor című szélsőliberális pénzügyi lapban a hír, hogy az EU minimálbér bevezetése csődbe fogja taszítani a magyar gazdaságot. Több százezer munkahely megszűnésével, kis és középvállalkozások csődbejutásával is riogat, ami alkalmas arra, hogy a tárgyban tájékozatlanok és az abszolút tudatlanok véleményét befolyásolja, és a közhangulatot az EU minimálbér elve ellen fordítsa. Akkor is, ha ez a cikk egy előre megfontoltan ordas hazugság, úgy ahogy Székely Sarolta médiamunkás - a kormánymédia kedvenc interjú alanya - odafércelte a felületre!
De azok kedvéért akik nem értik a gazdasági folyamatokat, lássuk csak mi a bér?
A munkabér az elosztás eszköze, amivel a társadalom a megtermelt javakat úgy osztja el, hogy a bérként osztott pénzzel biztosítja a gazdasági szereplőjének - a munkavállalónak- a közös javakhoz való hozzáférésrt. Ez a rész nyilván nem lehet kisebb annál, ami a társadalomban megszokott, a civilizációs szintnek megfelelő normális életvitelt, és a munkaerő napi újratermelését biztosítja. (Kivéve pl. háborús helyzetben de akkor nem csak kisebb a bér vásárlóértéke, de a közösen előállított, elosztható javakból is sokkal kevesebb áll rendelkezésre) Miért nem lehet kevesebb?
Azért, mert a társadalom pont olyan nagyban mint egy pl 10 fős kisközösség. Ha ez a példaként említett csoport elhatározza hogy közös gazdasági tevékenységet folytat a közösség eltartására, akkor egyenlően és igazságosan részesülnek abból. Nyilván lesz aki a ráfordított idő és munkaerő függvényében több vagy kevesebb részt kap mint mások, de ez nem sérti az igazságosság elvét.
A társadalom ilyen kisközösségek összessége, vagyis a nagy létszámú termelő szolgáltató közösségekben is ez az igazságosság kell hogy minden körülmények között érvényre jusson!
Természetesen amióta világ a világ, vannak közösség ellenes emberek is, akik a fékezhetetlen birtoklási vágyuk (kapzsiságuk) miatt hajlamosak kirabolni a közösséget ha arra lehetőséget kapnak. A modern korban az ő féken tartásukra találták ki az árvetés rendszerét, amit minden termékre és szolgáltatásra alkalmaznak.
Az árvetés szakmai alapelve abból indul ki, hogy a termelést szolgáltatást végző személy a létszükségleteit fedezi a munkájával, így annak havi költségeit elosztották a havi munkaidőre, így az egy órai bér tulajdonképpen a megélhetési költség - jelen esetben 1/176 - része.
Az árvetésben a következő tétel az egy órai termeléshez szükséges anyag és energia költsége, a harmadik a további kapcsolódó költségek, és végső tétel a haszon, amit ha az tisztességes általában 20%-ban határoznak meg. Így áll össze egy termék vagy szolgáltatás ára, amit a közösség (itt cég, vállalkozó) a piacra visz, és az eladás után az ellenértéket elosztja.
Nem kérdés tehát, - és főként vitathatatlan, - hogy az értékesítésből szerezett bevételben a bér FIX (alap)összeg, amit a végfelhasználó fizetett ki, ezért azt soha nem a vállalkozó gazdálkodja ki!
Ezen felül a bért pontosan meg lehet határozni, amihez semmi mást nem kell tenni, csak össze kell adni a havi élelmiszer, lakhatás stb. általános és átlagos költségeit, és a jelen példában említett 176-al elosztani. Az így kapott eredmény a minimális órabér, ami (egész hónapban összeadódva) a munkavállaló alapvető életköltségeit fedezi! Kvázi: - ha a szó valódi értelmét tekintjük - ez a minimálbér tényleges - egy órai munkára vetített összege!
A magyar gyakorlatban azonban ezt az összeget a munkavállalók közel fele nem kapja meg a Pénzügyminisztérium szerint (ez a nyilatkozata alapján 43% - os arány, azaz közel 1,3 millió munkavállaló!) Pedig a belföldi piaci árszínvonal nyilvánvalóvá teszi, hogy a béreket az értékesítésből a fentebb taglalt igazságos mértékben is ki lehetne fizetni a munkavállalóknak, függetlenül attól, hogy a magán vagy az állami szektorban dolgoznak.
A magyar munkavállalók tisztességes béreit azonban a munkaadók - köztük az állam - nem hajlandóak kifizetni, ami a lakosság nagy arányú elszegényedéséhez vezet, és egyre nagyobb szociális nyomás alá helyezi az országot. Ráadásul a szegénységnek számtalan kis és középvállalkozás is áldozatául esik, mert nincs fizetőképes kereslet a termékeikre szolgáltatásaikra a vásárlóerejétől megfosztott társadalomban.
Ebben a feszült helyzetben volt az EU parlamenti képviselő választási kampány témája az európai minimálbér bevezetése, ami méltán váltott ki szimpátiát sok választóban, és a vártnál is több mandátumhoz juttatta a Demokratikus Koalíció képviselőit. A kampányban persze - a liberális szócsavaráshoz méltó módon - nem esett szó arról, hogy a minimálbérek alacsony volta magyar belügy, és hiába való annak megoldását az EU-tól várni, lévén hogy annak ez ügyben nincs beleszólási joga sem, nem hogy rendelkezési joga!!
Az EU minimálbér ügye azonban nem veszett az EU választások után a feledés homályába, újra meg újra előkerül. Talán ezt a hangulatot csillapítandó kapta tollvégre az orbáni rendszerrel mindenben kompatibilis "Mfor" sajtómunkása, Székely Sarolta, és írt egy szakértésnek látszó súlyos ökörséget a témában.
Nem szabad ugyan is hogy kiderüljön: a magyar munkavállalók kifosztása nem az EU ügye, hanem szigorúan szakmai, gazdasági, és belpolitikai ügy, és mindben válfajban az uralkodó liberális társadalmi és gazdasági rendszer nyilvánvaló bűneként értelmezhető, és úgy is elemezhető.
Ahogy az sem, hogy a tisztességes minimálbér kifizethető, sőt gazdasági kényszerhelyzet áll fenn a kifizetésére, ha nem akarja a liberális - szélsőliberális elit végképp elpusztítani a társadalmat!!
Ez pedig nem az EU "közös" ügye attól függetlenül sem, hogy a közös gazdaságú, és azonos árszintű országban elvben mindenütt azonos összegnek kellene lennie a dolgozóknak fizetendő minimális összegnek, bármilyen pénznemben is számolják ki!!
Ezt a bűnhalmazt támogató cikket írni, viszont még az ilyen szakmailag nem, vagy alul képzett ítésztől is elfogadhatatlan! De sebaj, a liberális rendszerurak szép összegben fognak ezért hirdetési szolgáltatást rendelni az orgánumnál, így Székely munkahelye és megélhetése is biztosítva van egy pár hónapig. Csak úgy, ahogy a többi média is megnyugodhat, ami közli és támogatja a liberális narratíva megkérdőjelezésével szembeszálló társorgánumot. (pl ATV, Népszava, 168 óra, Index stb)
A magyar nép meg addig is robotol, szenved és éhezik tovább.
Üdv! Kis segítséget szeretnék kérni. Ezt írtad: "zen felül a bért pontosan meg lehet határozni, amihez semmi mást nem kell tenni, csak össze kell adni a havi élelmiszer, lakhatás stb. általános és átlagos költségeit, és a jelen példában említett 176-al elosztani."
VálaszTörlésA havi élelmiszer, lakhatás stb. általános és átlagos költségei térségenként változnak.
kérdésem az lenne, ha így számítjuk akkor a minimálbér térségenként eltérőnek kell, hogy legyen?
Illetve az is fontos tényező, hogy ki mit tart havi általános költségnek, mert nem mindegy, hogy például valaki nem 2000forintos mosóport szeret hanem 6000forintos és ez levetítve minden termékre és szolgáltatásra. Hogy kell ezt az átlagos havi költséget számolni amit elosztunk 176-al?
Üdv.
TörlésA fennálló európai - és az 1992-ig fennállott ugyan olyan magyar - gyakorlatban a minimális béreket nem földrajzi területenként, (térségenként) hanem szakmánként és ágazatonként határozzák meg. Lévén hogy nem puszta pénzről beszélünk mint a liberálisok, hanem gazdaságról, elosztásról, és ÉRTÉKEKRŐL.
A területi különbségek liberális elve pedig eleve igazságtalan alapgondolkodásra is vall, hiszen egy szabolcsi ember munkaereje pont annyit ér mint egy Győr-Moson -Sopron megyeié. Ráadásul az efféle differenciálódás területi gazdasági pangáshoz vagy lemaradáshoz vezet. (Ez a tény a mai - 1990. május 11. óta dúló - szélsőségesen neoliberális gyakorlat tanúsága, amit milliók tapasztalnak meg nap mint nap keleten, és más elmaradottá vált térségekben!)
Az hogy "ki mit tart havi általános költségnek" az emberi vágyak sokfélesége ismeretében komikus okfejtéseket engedne meg, de ettől szerintem most tekintsünk el.
Azt azonban biztosra vehetjük, hogy ha ma világpiacra termel a legtöbb munkás , (exportőrület van, a belső gazdaság nem fejlődik 30 éve, illetve rombolják is) és a belföldi árszínvonal sem marad el az átlagos európaitól (sőt sok esetben át is lépi azt) akkor a bér is lehet világpiaci, (sőt a fogyasztás érdekében annak is kell lennie) vagyis a szomszédos Ausztria bértábláját minden különösebb zökkenő nélkül átvehetnénk. Különösen azért, mert a belföldi árak már ott tartanak ahol Ausztriában.
A költségtábla pedig létezik, (amire a kérdésed vonatkozik) és szerintem ma is elérhető valamelyik levéltárban - nem kevés ideig dolgoztak rajta a szakemberek - de azt nem egy néhány számból álló listaként kell elképzelned, hanem egy sok ezer tételes táblázatként.
Ennek a táblázatnak a különféle értékei adják azt a végösszeget amit "176-al kell osztani", pont úgy ahogy ezt az összes fejlett európai országban ma is teszik (meg nálunk is tették 1992 előtt a szakemberek)
Nyugaton ezt már digitálisan, a havi piaci árváltozásokat állandóan monitorozva teszik, s ha valami túl drága, vagy a piaci átlagok átlépnek egy bizonyos tűréshatárt a bérek tekintetében, akkor máris be avatkoznak. (De pl. a japánok és ma már a kínaiak is ugyan ezt teszik).
Azt persze meg kell jegyezni, hogy a magyar minimálbérekbe nem kalkulálható a banki és magán eredetű hitel és albérleti uzsora, amit egzisztenciális okok miatt vesznek fel az emberek mindjárt az önálló életkezdéskor, ezért párhuzamosan ezeket is szabályozni kell, ami szabályrendszer mindaddig míg nyugaton is a modell része, nem tekinthető ördögtől valónak. Ha pedig vetünk egy figyelmes pillantást a nyugatra, majd a magyar pusztára, akkor "rombolónak" sem nevezhetjük. (Pl. A magyar albérleti uzsora már egy évszázad óta páratlan példájú kifosztása az embereknek, mert a neoliberális szemlélet, és törvények ezt megengedik. Ez nyugaton adóval és bérbeadási jogszabályokkal van szabályozva, ezért senki nem akar egy istállót vagy garázst bérbe adni 400 Euroért mint ahogy ez a magyaroknál igen gyakran előfordul)
Alternatíva lehet, - ha a szabályozás elmaradna tipikus magyar vágyaknak engedve - hogy mégis bekalkulálják a deviza vagy uzsora alapú lakhatást a bérbe, és a cégekkel fizettetik ki - elvégre ők szerettek volna vadkapitalizmust, fizessék is meg az árát. (A munkaerő magántulajdon, aki nem fizeti meg az lop! A lopást meg kell akadályozni mert "a magántulajdon szent!" - nem igaz??)
Köszönöm hogy elolvastad.
Ez egy nagyon korrekt írás ,amelynek sajnos semmi köze a valósághoz. Mert példának okáért " Az éhínség nem azért van a Földön, mert képtelenek lennénk jóllakatni a szegényeket, hanem azért, mert képtelenek vagyunk jóllakatni a gazdagokat. " Az emberek 90 %-a csak a saját érdekeivel összeegyeztethető prioritásokkal hajlandó egyetérteni. és azokat támogatni! Ezért van az hogy annak a 10 %-nak van a kezében a világ gazdasági jövedelmének a 90 %-a , amely felismerve és kihasználva ennek lehetőségét ,alkalmazza ezt , az érdekeinek megfelelő módon. A módszerek lehetnek eltérőek ,a manipulálás szempontjait tekintve , politikai ,vagy gazdasági szempontból ,de az eredmények mindig igazolják ennek hatékonyságát. Az információ visszatartása vagy részleges ismertetése is ezek közé tartozik, amelyeknek hatalmas befolyása van a történésekre. Ezért nem kaptak/kapnak a széles tömegek korrekt tájékoztatást olyan állami ügyekről, ami mögött kétes megállapodások/szerződések vannak, hogy eltitkolják azok valós szándékát . Sőt , mostanában divat hogy x időre titkosítsák ezeket , állami ,vagy üzleti érdekre hivatkozva. A minimálbér meg olyan kifejezés ,amit azokban az országokban használnak ,akik a "felzárkóztatási támogatásban részesülők " kategóriájába tartoznak! :)
VálaszTörlésKedves Kételkedő!
TörlésNem volna túl bölcs dolog részemről azt tagadni, hogy az univerzumban minden mindennel valamiképp összefügg. De!
A bértábla, a bérmegállapítás módja és mikéntjének gyakorlati valóságához legfeljebb a tíz "x"-ik hatványain álló szintű összefüggés mutatható ki a transznacionális tőke állapota,- és viszonya, valamint a titkosított állami szerződések között.
Tesz azonban itt egy jellegzetesen magyar, de attól még "szakmainak" tűnő kinyilatkoztatást: "A minimálbér meg olyan kifejezés ,amit azokban az országokban használnak ,akik a "felzárkóztatási támogatásban részesülők " kategóriájába tartoznak! :)"
Nos rendkívül meglepő, és kedves, hogy Ausztriát és Németországot fel kívánja zárkóztatni (hova is?) és ebben a Szegény Országok "kategóriában" kezeli őket, de szerintem ők nem akarnak élni ezzel a magyar gazdaságszemlélettel addig, amíg nem Magyarország gyarmata Németország, hanem épp fordítva.
Már csak azt kellene tisztáznunk, hogy minek és miért nincs "semmi köze a valósághoz" de engedelmével ezt most inkább mellőzném.
Köszönöm hogy elolvasta.