AZ ORBÁNI VÉTÓRÓL

 
A magyarok nem értik: a jog része az erkölcs. Ami nem erkölcsös az akkor is jogsértő, ha azt a tevést vagy állapotot törvénybe iktatták (ENSZ 1946) ERGO: minden a jogállami elvek megsértése, ha a tevés vagy állapot létrehozása erkölcstelen.

Igen. Az erkölcs az nem kodifikálható, az részben velünk születik, részben a család és az iskola építi fel bennünk a kereteit. 
Az erkölcsi nívó kialakulása persze nagyban függ attól, hogy az egyes egyén milyen kulturális közegben nő fel, milyen oktatást kap, és azt milyen iskolában, és milyen a családjától örökölt - generációkon átívelő - szociális mintája.

Ezért az erkölcs a legalsó osztályok alig tapintható szintjétől a magas kultúra viszonyai közt élő emberek sajátjának mindenre kiterjedő szerkezetéig differencialódik az egyénekben. 
Viszont azonos kontinensen, azonos alapon szerveződött társadalmak azonos osztályai között, az egyéni és a társadalmi osztályra jellemző erkölcs azonos. Az európai is.

Vagyis most orbán - és bárki aki egyetért vele - azt mondja hogy "nekem nincs olyan erkölcsöm, ami gátat szabna nekem bármiben amiben a tiéd neked gátat szab, kvázi ebben a tekintetben nem esek egy megítélés alá azokkal, akiknek más, az enyémtől eltérő (fejlettebb) erkölcsük van".

Ettől fogva ez sokkal súlyosabb vita és szembenállás, mint ahogyan az a bulvármédiából látszik..
Az erkölcstelen és barbár keleti legalant lázad a fejlett nyugati - befogadó- civilizáció ellen.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A MAGYAR RENDSZERVÁLTÁS VALÓDI TÖRTÉNETE I. (dédunokáimnak, akiknek tudni kell az igazat)

Kép
Néhány tettes 1989-ből. A magyarországi, 1990. évi rendszerváltás óta eltelt majd nem 30 év. Minden olyan gyorsan történt, hogy sokan csak évekkel később eszméltek rá, hogy már nem abban az országban élnek, mint amiben az 50-es 60-as években megszülettek. De a legtöbb embernek 20 év kellett hozzá hogy felismerje: valami nagyon targikus dolog történt. Az azóta eltelt időben sokan, és sokféle magyarázatot adtak az eseményekre – de a legtöbb magyarázat már a publikációja pillanatában érvénytelenné vált. Talán azért, mert minden magyarázat szerzője valamiért elsődlegesen a magyar „rendszerváltók” cselekedeteit óhajtotta kidomborítani, akik minden történetíró ábrázolási szándékával szemben, valójában csak egyszerű emberek voltak, akik azon túl, hogy a közmédiában emberi arcot adtak a folyamatnak, de valójában nem sok ráhatással voltak a történésekre. Egyszerűen azért nem, mert a „rendszerváltást” már azelőtt elhatározták valakik, hogy ők bármiféle közéleti szerepvállaláson kezdte
Read more »

A Fidesz-KDNP politikai elődei, és mártírjai. Wittner Mária. AZ ÚJ NEMZET ANYJA

Kép
A Fővárosi bíróság fegyveres szervezkedésben való részvétel, államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, illetve csoportosan elkövetett fegyveres rablások és betörések sorozatos elkövetése miatt, 1958 július 23.-án, első fokon halálra ítélte Wittner Mária 21 éves alkalmai munkást.    Wittner Mária 1937 június 9-én született Budapesten. Anyja áruházi eladó volt, apja egy perzsa utazó kereskedelmi ügynök, akit soha nem ismert, mert az csak alkalmi kapcsolatban állt az anyjával. Mivel törvénytelen gyerek volt, a családja szégyellte, ezért két éves korában a Carmelita nővéreknek adták örökbe. A kolostor bezárása után azonban 1950-ben visszakerült az anyjához, aki a nagyanyja gondjaira bízta. Az anyjával azonban nem jöttek ki, ezért Wittner önként az Üllői úti lánynevelő intézetbe vonult 13 évesen,. Itt élt 1952-ig. Mivel kezelhetetlen kamasz volt, a gimnáziumi tanulmányaival felhagyott már az első évfolyamban, ezért az Üllői útról Szolnokra h elyezték, ahol pincér szakmunká
Read more »

A Fidesz-KDNP politikai elődei és mártírjai: Mész János A RÉSZEGES KÖZTÁRSASÁG TÉRI GYILKOS

Kép
Mész János alias Tuskólábú  Jancsi Az 1956. évi szocialista forradalom jobboldalivá értékeléséhez elévülhetetlen érdemeket szerzett Mész János foglalkozás nélküli, különféle köztörvényes bűncselekményekért 16-szor elítélt fiatalember, akit a forradalom után nem lehetett számon kérni a cselekményeiről, mert a harcok egyik utolsó napján, a Rákóczi úti Verseny Áruház kifosztása közben egy szovjet tank repeszgránátja találta el, majd néhány nap múlva belehalt a sérülésébe.  Mész János 1931-ben Pécsen született, egy 12 gyermekes munkás családban. Apja kőműves, anyja cselédasszony volt. A család roppant nehéz szociális helyzete miatt Mész és egy testvére menhelyen nőttek fel, szakmát nem tanultak. Talán ennek is tudható be, hogy már nagyon fiatalon többször is megsértette a törvényt, lopásokért, és hivatalos személy elleni erőszakért ítélték el már a 40-es években, de később már a rablást, és az erőszak más formáját se vetette meg. Amikor nem volt éppen börtönben, akkor valamely
Read more »