EZT SE FELEDJÜK: AZ EU MÁR 63-SZOR KÖVETELTE AZ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK CSÖKKENTÉSÉT!!
Miközben a magyar egészségügy a végső összeomlás előtt áll, és mindenki - betegek, ápolók, orvosok - az Európai Uniótól vár segitséget, - azt írja a l'Humanité....
„Az Európai Bizottság már 63-szor kérte arra a tagállamokat, hogy csökkentsék egészségügyi kiadásaikat” – mondta el Martin Schirdewan európai parlamenti képviselő.
Samuel Ravier-Regnat riportja
Interjú Martin Schirdewannal (Die Linke, felső kép) az Egyesült Európai Baloldal társelnökével a megszorító politikák szerepéről az európai közegészségügyi szektor leomlásában.
Ön elítéli az Európai Unió (EU) egészségügyi politikáért vállalt felelősséget. Miért ?
Martin Schirdewan:
2011 és 2018 között az Európai Bizottság 63 alkalommal javasolta az uniós tagállamoknak az egészségügyi szektor egy részének privatizációját vagy az egészségügyre fordított közkiadások csökkentését. Ezek az ajánlások szinte minden államot megcéloztak, amelyek általában eleget tettek. Ez nyilvánvalóan hatással van a nemzeti egészségügyi rendszerek állapotára, különösen a pénzügyi válság által sújtott országokban (a 2010-es évektől – a szerk.). Ma, a koronavírus-válság miatt ez még súlyosabb. Az országok reakcióképessége gyengül.
Megmagyarázzák ezek az ajánlások, hogy az európai kórházak miért nem képesek megbirkózni a válsággal?
Martin Schirdewan:
A gazdaságirányítási rendszerről tanúskodnak, és rávilágítanak arra, hogy az EU neoliberális gazdasági modellje nem képes fenntartani a közszolgáltatásokat és megvédeni az állampolgárok alapvető szükségleteit. A probléma nem önmagukban az ajánlásokkal van, hanem azzal, hogy az EU gazdasági modellje a megszorításokon és nem a szolidaritáson alapul. Manapság a kórházakban a személyzet, az ellátó egységek és az orvosi felszerelések hiánya a megszorító politikák következménye, amelyek az állami szektorból a magánszektorba terelték a pénzt.
A közegészségügy a tagállamok hatáskörébe tartozik. Egyedül az EU a felelős?
Martin Schirdewan:
Nem, természetesen a tagállamok vezették be és alkalmazták a megszorító politikát. A nemzeti kormányokat is felelősségre kell vonni. A nemzeti politikákat azonban korlátozza az európai keret. Ezen kell most elgondolkodni: meg kell szabadulnunk a Stabilitási és Növekedési Paktumtól (március 20-án felfüggesztették - a szerk. megjegyzése), amely totálisan önkényesen korlátozza az állami kiadásokat. Új gazdasági kormányzásra van szükségünk, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy azonnal kezeljék az egészségügyi ágazat válságát, és szembenézzenek a koronavírus-válság drámai társadalmi-gazdasági hatásaival.
Pontosan milyen lenne egy progresszív európai egészségpolitika?
Martin Schirdewan:
Először is újra kell fogalmaznunk a közszolgáltatás fogalmát európai szinten: a közszolgáltatásoknak ismét az embereket kell szolgálniuk. A közkiadások csökkentése helyett a tagállamoknak sokkal többet kell befektetniük az egészségügyi ágazatba. Bármikor annyi pénzt költhessenek közszolgáltatásokra, amennyit csak akarnak. Aztán úgy gondolom, hogy az egészségügyet az államnak kell kezelnie, különösen azért, hogy mindenki hozzáférhessen. A privatizáltakat vissza kell államosítanunk, ez elengedhetetlen. A kórházak azért vannak, hogy megvédjék az emberek egészségét, nem pedig azért, hogy profitot termeljenek. Vágjuk ki a kapitalista logikából a közszolgáltatásokat, és különösen az egészségügyet! Az egészségügyi politikák meghatározása nem a piac feladata.
Nem az európai szint a legalkalmasabb a válságra?
Martin Schirdewan:
Szerintem mindkét válasz szint fontos. Szolidaritáson alapuló európai válaszra van szükségünk. Ugyanakkor szükség van az egészségügyi struktúrákra vonatkozó nemzeti mérlegelésre.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése