A MAGYAR BALOLDAL POLITIKAI ELŐDEI ÉS HŐSEI. MALASITS GÉZA.

A Győri SZDP és Vasas székház 

A magyar neoliberális politikai osztály 30 éve mindent megtesz azért, hogy a magyar baloldal történelmét végképp eltörölje. Egyszerűen azért, mert akiknek elveszik a múltját, a kultúráját, és történelmét, azok sem térben sem időben nem képesek többé egységes embercsoportként a további létezésre – ezért más közösségekbe való beolvasztásra vannak ítélve. Ha hagyják magukat!

Ennek az ordas szándéknak ellenállva is, itt szeretnék megemlékezni egy baloldali emberről és politikusról, aki életútjával és személyes karakterével a magyar szociáldemokrata ember tipikus megtestesítője volt. Arról a baloldali hősről, akinek nevét ebben a nagy kultúra és múlt pusztításban, permanens  történelem hamisításban a magukat baloldalinak valló értelmiségiek többsége is elfelejtette már: Malasits Géza szociáldemokrata országgyűlési képviselőről.

Malasits Géza SZDP

Malasits Géza Budapesten született 1874 aigusztus 24.-én. Gyermekkoráról szinte semmit nem tudunk, csak annyit, hogy vallásos, Unitárius felekezetű családban született. Eredetileg lakatos szakmát tanult, de később megtanulta a villanyszerelő mesterséget is.

Fiatalon, mesterséget tanulva vándorolt Európában, miközben igyekezett képezni magát. Londonban a Workingmans College nevű munkáskollégium hallgatója volt, ahol tanárai között voltak H.G. Wells, és G.B.Shaw is. Ebből fakadóan kiválóan beszélt angolul is, bár alapvetően a német nyelvet beszélte jobban.

Ausztriában került kapcsolatba a szociáldemokráciával, aminek hatására belépett az MSZDP-be, - ami akkoriban főként német és osztrák munkások pártja volt, a gyűléseket is két nyelven tartották. Majd két év múlva az Óbudai Munkásképző elnökévé választották.

1904-től 1919-ig a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetség-ének titkára, majd – rövid megszakításokkal - az MSZDP vezetőségi tagja volt. Ebben az időben alapította meg néhány munkatársával a VASAS SC-t ami ma is prominens tagja a magyar sportéletnek.

1924-ben a győri időközi választáson jutott be az Országgyűlésbe, ahol aztán 1948-ban bekövetkezett haláláig folyamatosan Győr város képviselője volt.

Képviselővé választása után még nagyobb hévvel vetette bele magát az érdekképviseletbe, A nyugatról magával hozott tapasztalatokkal és tudással felvértezve egyik vezéralakja lett a választókerületében a munkásokat segítő szervezetek alakításának, és különféle segélyakciók bonyolításának. Munkásságának volt köszönhető, hogy Győrben alakult először munkások számára fenntartott ingyenes ügyvédi szolgálat, ami munkajogi, polgári és büntetőperekben is vállalta a szegények képviseletét.

De a mai Dózsa György rakparton állott iszonyatosan zsúfolt barakklakások (az akkori nyomortelep) lakóinak való pénz és élelmiszer osztási akcióknak is lelkes bonyolítója és résztvevője volt. A pénzosztást a szociáldemokrata képviselők tiszteletdíjából és a munkás önsegélyező pénztárak vagyonából végezték, esetenként 20-30 pengőt is adva személyenként.

Kiváló kapcsolatban állt Szauter Ferenc akkor győri polgármesterrel is. Kijárta nála, hogy Győr kültelkein – a ma is létező Sziget városrészben – a szegények ingyenesen kaphassanak parányi telkeket, és azon házakat építhessenek.

De azt is kijárta, hogy a város a belvárosban egy ingyenes telket biztosított a szocdempártnak és a szakszervezeteknek, hogy ott saját székhelyet létesítsenek maguknak. A munkálatokhoz a város továbbá 10 ezer Pengőt is adományozott az épület felhúzásához.

Így épült meg az ország első, modern, a munkások saját tulajdonát lépező párt és szakszervezeti székház, ami ma már nem látható, csak néhány fotó maradt fenn róla. (Borítókép fent)

Az épületet Vasas Otthon-nak nevezték el, mert helyet kapott benne könyvtár, színházterem, ami konferenciák megtartására is alkalmas volt, továbbá irodák a pártnak és a szakszervezetnek, sőt a szocdempárt egyik nyomdája is sokáig ebben az épületben működött.

A háború után az otthon Vasas Szakszervezet tulajdona lett, de 1956-ban itt alakult újjá a város Szociáldemokrata párti alapszervezete mintegy 2500 taggal.

Az orbán kormány hatalomra jutása után Borkai Zsolt által vezetett város megvásárolta az épületet a Vasas Szakszervezettől, majd 2016-ban jelentős veszteséggel bontásra értékesítette azt, hogy a város „szociáldemokrata fellegvár” emlékét örökre eltörölhesse.

  Ez is azt a tényt bizonyítja, hogy százmilliókat is megér a neoliberálisoknak az erős baloldali múlt emlékeinek eltüntetése!!

A múlt eltüntetése. Győr, 2016

Malasits Géza országgyűlési képviselőként is jelentős alakja volt a szociáldemokráciának. A kor újságjai szívesen idézték a szarkasztikus felszólalásait amiket a kormány politikája ellen tett. Harcosan ellenzett minden intézkedést ami a munkásosztályra további terheket rótt, de többször kifogásolta Horthy városi hivatalnokai által elkövetett választási csalásokat is.

Hitler hatalomra jutása után mereven ellenzett minden németbarát lépést és politikát, ahogy a Szovjetunió elleni hadba szállással szemben is több tiltakozó akcióban vett részt.

Orszéggyűlés

1944. március 19-én, vasárnap hajnalban – annak ellenére hogy képviselői mentelmi joggal rendelkezett, többekkel, így Peyer Károllyal és még legalább három ezer szociáldemokrata és szakszervezeti vezetővel(!!) együtt – őt is letartóztatták, és koncentrációs táborba, Mauthausen-be deportálták. Május elején azonban Hitler személyes parancsára - több szociáldemokrata parlamenti képviselővel együtt – a németek egy külön vonattal visszaszállították Budapestre, és szabadon engedték. Hitler nem volt hajlandó Horthy "belpolitikai játszmáiban" részt venni a szabadon bocsátásukhoz mellékelt diplomáciai levélben tett nyilatkozata szerint.

Erről az  aktusról nem szívesen beszélnek a holokauszt magyar felelősségéről vitázó történészek, bár kétségtelen, hogy ezzel a deportálással Horthy  - előre megfontolt szándékkal  - szó szerint lefejezte a magyar baloldalt, hiszen a parlamenti képviselőit, és a képzett középvezetőit is szinte mindet megsemmisítő táborba küldte a német bevonulás árnyékában. Tette azt abban a reményben hogy a deportált baloldaliak nem kerülhetik el a gázkamrát. 
Figyelemre méltó az a tény, hogy a letartóztatásukat hetekkel azelőtt meg kellett terveznie a főként liberális kispolgárokból álló adminisztrációnak, és a teljes művelet az ezt végre hajtó államigazgatást felügyelő liberálisok teljes titoktartása mellett zajlott. Vagyis a deportálásokban nem csak a nyilasok és a csendőrök a felelősök, hanem a liberálisok is!
Sajnos a legtöbb deportált magyar baloldalinak nem volt olyan szerencséje mint Malasitsnak, és néhány képviselőnek, ők a láger poklában fejezték be az életüket, amiért a Horthyt, és köreit elévülhetetlen felelősség terheli!

Mauthauseni láger

Malasits a hazatérése után – komoly személyes kockázatot vállalva - beadványokkal bombázta az eltávolításában hoppon maradt Horthysta hivatalokat, és politikusokat, hogy a mauthauseni lágerben maradt magyar szocdem és szakszervezeti vezetők szabadon bocsáttatását kieszközölje. A munkája – küzdelme - nem járt eredménnyel, csak falakba ütközött az azóta is „ártatlan”-nak szajkózott magyar hatóságoknál. Erről így írt az ÚJSÁG című liberális lap: 

„Malasits képviselő a határaink ajtaján dörömbölő vad, vörös hordák ügynöke, akinek fő ideája, hogy a felforgató bolsevik bandák lefogott tagjait szabadon eresztesse a Kormányzó Úrral, majd azokkal újra lángra gyújtsa a szociálizmus világpusztító üszkét”

Malasits aktivistája volt a májusban alakult, Szakasits Árpád (SZDP) által vezetett - négy párti! - Megmentési Frontnak is ami „népháborút” hirdetett a Horthy rendszer és a német megszállók ellen. Egyik vidéki fő szervezője volt az 1944 októberre szervezett fegyveres felkelésnek, ami végül Szálasi hatalomra jutása miatt kudarcba fulladt.

Budapest felszabadulása után a Vasas Szakszervezet tisztségviselőjeként választották be a Nemzetgyűlésbe, majd újra az MSZDP országgyűlési képviselője lett az 1945-ös választáson. Két év múlva az 1947-es választáson is mandátumot szerzett. Az MSZDP-n belül Peyer Károly „egyesített baloldal” ellenes csoportjához tartozott. Pár hónappal az MSZDP és az MKP egyesítése után érte a halál 1948 november 9-én.

Malasits Géza azon kevés magyar politikus egyike, aki az élete kockáztatásával is kiállt a munkásosztály, (értsd: bérből és fizetésből élők, kisvállalkozók) a választói alapvető érdekei mellett. Elkötelezettsége és kiállása példaadó kell hogy legyen minden baloldali embernek akit a közössége akár a munkavállalói, akár a politikai érdekeinek képviseletével bíz meg. 

Emlékét a magyar szociáldemokrácia mindörökké megőrzi.
Dicsőség a hősöknek!

Malasits végső nyughelye az általa alapított Vasas SC gondozásában.

Ez a blog a "győri szocdemek" névválasztással már az első bejegyzés publikásása óta e rendkívüli politikus emléke előtt tiszteleg..