AKSZJONOV ZELENSZKIJNEK: "VÁRUNK! TALÁLKOZZUNK! ELTEMETÜNK!"

Sergei Aksjonov, Krím kormányzója

Zelenszkij másodjára is vérfürdővel fenyegette meg a Krím félsziget orosz védőit és lakóit. A múlt hónapi bejelentése szerint a Krímieknek mostanáig kellett volna harc nélkül elmenekülni.

A tegnapi bejelentése szerint azonban az idő lejárt. Az orosz harcosok mind meg fognak halni az ukrán hadsereg Krím vissszafoglalására indított offenzívájában. 

"Úgy döntöttem hogy elfoglalom a Krímet,- mondta Zelenszkij - Nektek lett volna elég időtök elmenekülni de nem tettétek, ezért most mindannyiótoknak vége lesz!"

Szergej Akszjonov Krími kormányzó keresetlen szavakkal válaszolt a fenyegetőző Zelenszkijnek a médián keresztül: 

"Készen állunk az Azoviták offenzívájára! 
                        Várunk! Találkozzunk! Eltemetünk!"

Akszjonov kormányzó megjegyezte, hogy Zelenszkij kockázat nélkül fenyegetőzik a bunkeréből, de az ukrán harcosoknak valódi kockázatot jelent orosz földre, orosz katonákra támadni, mert ha megteszik, őket köztudott hogy valóban megsemmisítik.

A Krím elleni ukrán támadás azonban - Zelenszkij bejelentése ellenére - éjfélig nem indult meg.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A MAGYAR RENDSZERVÁLTÁS VALÓDI TÖRTÉNETE I. (dédunokáimnak, akiknek tudni kell az igazat)

Kép
Néhány tettes 1989-ből. A magyarországi, 1990. évi rendszerváltás óta eltelt majd nem 30 év. Minden olyan gyorsan történt, hogy sokan csak évekkel később eszméltek rá, hogy már nem abban az országban élnek, mint amiben az 50-es 60-as években megszülettek. De a legtöbb embernek 20 év kellett hozzá hogy felismerje: valami nagyon targikus dolog történt. Az azóta eltelt időben sokan, és sokféle magyarázatot adtak az eseményekre – de a legtöbb magyarázat már a publikációja pillanatában érvénytelenné vált. Talán azért, mert minden magyarázat szerzője valamiért elsődlegesen a magyar „rendszerváltók” cselekedeteit óhajtotta kidomborítani, akik minden történetíró ábrázolási szándékával szemben, valójában csak egyszerű emberek voltak, akik azon túl, hogy a közmédiában emberi arcot adtak a folyamatnak, de valójában nem sok ráhatással voltak a történésekre. Egyszerűen azért nem, mert a „rendszerváltást” már azelőtt elhatározták valakik, hogy ők bármiféle közéleti szerepvállaláson kezdte
Read more »

Amit a magánállamról mindenkinek tudnia kell.

Kép
Van a Kárpát-medence területén egy ország, ami attól függetlenül, hogy formálisan az Európai Unió egyik tagállama, és van kormánya, saját fizetőeszköze, a természetben kijelölt határa, bírósága, rendőrsége, hadserege, kórházai és minden egyebe amiről egy államot államnak nevezhetünk, mégis kakukk fiókaként létezik az európai civilizációtól körbevéve. Egyszerűen azért, mert a felszíni hasonlatosság mellet számtalan különbözőség választja el a többi országtól, amikkel elvileg egy gazdasági és politikai tömbbe tartozik. A lényeg megértéséhez ott kezdeném, hogy van egy régi, un. "föld nélküli állam" amit röviden Szuverén Máltai Lovagrend néven ismer a nemzetközi diplomácia 1113 óta. A lovagrend a keresztes háborúk idején alakult, majd Málta szigetén tartott fenn székhelyet, amit végül a Napoleoni háborúk miatt el kellett hagynia, de államiságát gyakorlatilag több mint 900 éve őrzi. Az ENSZ, az UNESCO,  az Európa Tanács és több mint 100 állam diplomáciai kapcsolatot tart
Read more »

HAZA, VAGY HALÁL! Hasta siempre commandante Che!

Kép
"Az igazságtalanság elleni harc a legszentebb kötelesség!" A vérzivataros XX. század szabadság ikonjává vált Che Guevara, Ernesto Guevara néven, 1928. június 14-én született Argentínában, Rosario városban. Ernesto Guevara Lynch és Celia de la Serna öt gyermeke közül a legidősebb volt. A kis Ernesto  Kétéves korától kezdve egész életében asztmában szenvedett, emiatt a család a szárazabb klímájú Alta Graciába költözött. A középiskolai tanulmányait Cordoba városban Collegio National Deári Funes-ben végezte, ahol betegsége ellenére is kitűnt sportteljesítményeiben. Az asztmája miatt azonban 18 éves korában katonai szolgáltra alkalmatlannak minősítették, így megúszta Peron szolgálatát. 1947-ben felvették a Buenos Aires-i egyetem orvosi karára. Annak ellenére, hogy a szülei anti-peronista aktivisták voltak, a politika iránt ebben az időben Che semmiféle érdeklődést nem mutatott, sőt az egyetemi ifjúság aktív politikai életében sem vett részt semmilyen formában. 1951
Read more »